Felébredek. Kábult voltam. Ködös a tekintetem. A képedet csak elmosódottan látom. Már nem vagy itt. Mi történt? Ezt még én sem tudom pontosan. Azt hiszed, nem bírom ki nélküled. Pedig kívül tágasabb. Egyik beszélgetésünk veszekedésbe fajult. Azt hiszed visszajövök. Nem áltatlak, képes vagyok nélküled élni. Kinevetlek, ezzel bemocskolva téged. Már nem vagy többé az én ideálom. Nincs több esélyed, számomra ez már elmúlt. Nincs visszaút, én is sajnálom. Viszlát, örültem a találkozásnak. Köszönöm a figyelmedet. Nem vagy elég számomra. Nem esik nehezemre a búcsúzkodás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése